Abbahagyta a pénisz felkeltését

Az antik és a modern gondolkodók számára a barátság egyaránt reflektált téma volt, ám a megközelítési módok különbözősége zavarbaejtő.

Nem állíthatjuk, hogy a barátság problémája korunk filozófiai érdeklődésének centrumában állna, ugyanakkor a modern ember bonyolult viszony- és kapcsolatrendszereit vizsgálva a probléma számot tarthat érdeklődésünkre.

Az emberi létezésmód sokfélesége, csakúgy mint a szeretet, az erény és a bűn esetébennem teszi lehetővé számunkra, hogy a barátságról mint önmagá- ban meg álló fogalomról beszéljünk.

SZILÁGYI VILMOS: SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA

A barátság fenoménjének értelmezése során társfogalmakba és ezzel együtt kérdések sokaságába ütközünk. Kísérletet tehetünk ugyan a barátság rendkívül bonyolult összefüggésrendszerének megértésére, ám a fogalom hétköznapi értelemben vett magátólértetődősége szertefoszlik amint elméleti megközelítés tárgyává tesszük.

Praktikus értelemben mindig jól tudjuk, hogy mi a barátság és kik a barátaink. Teoretikus megközelítésben már koránt sincs így. A barátság felidézése annak, hogy az ember léte, minden individualitása ellenére, vagy mellett közösségben gyökerezik.

Nem borotvált pénisz és golyó. Tudod, hogyan történik a férfiak intim gyantázása? Videó! (18+)

A barátság, vagy éppen a barát nélküliség behatárolja életünket. Segítjük és gáncsoljuk egymást, barátai, s egyszersmind riválisai is vagyunk egymásnak. Sőt, hogy a probléma még bonyolultabb legyen, a barát is gáncsolhat, s a barát is lehet rivális. S ak- kor még csak nem is érintettük a kérdést, hogy van-e, lehetséges-e a gonosz jegyében fogant barátság?

FIGYELMEZTETÉS

Hogyan közelíthetünk a kérdés ek hez: mi a barát- ság és ki a barát? Jó-ra irányultság?

Vágya- kozás a tökéletességre? Gondolkodás közössége? Önmagunk felett gyakorolt kontroll?

Milyen gyümölcsök fokozzák az erekciót Abbahagyta a pénisz felkeltését

Beszélgetni-tudás a másikkal? Végessé- günk elismerése? Kérdésünk részben ugyanaz, mint korábbi témáink, a szeretet, az erény és a bűn esetében volt. Nevezetesen, milyen módon lehetséges a barátság a szeretet, az erény és a bűn összefüggésrendszeréről teoretikusan értekeznünk? Avagy pusztán a paraxis dönti el, hogy mi a barátság és ki a barát?

Bár csábító lenne ennek bizonyossága. Éppen ezért filozófiai értelemben sem hagyhatjuk reflektálatlanul a mi a barátság kérdését. A Lábjegyzetek Platónhoz: A barátság című konferencia szervezőiként, a kötet szerkesztőiként nem volt, nem is lehetett a célunk a felvetődő kérdések hiánytalan megválaszolása. A konferencia és könyvsorozat elindítását a fogalmak tisztázásának az igénye vezérelte.

A konferencia- és könyvsorozat Whiteheadtől kölcsönzött címe a kutatások minden irányban, minden abbahagyta a pénisz felkeltését és területre történő kiterjesztésére ösztönzött bennünket. A két érintett intézmény szervezésében Lábjegyzetek Platónhoz sorozatcímen immáron negyedik alkalommal került sor tanévzáró konferenciára Szegeden.

Hogyan lehet meghosszabbítani a szexuális együttlétet

Az előző három alkalom A szeretet A szeretet alcímű konferencia előadásai nem jelentek meg nyomtatásban, míg Az erény alcímű konferencia anyaga képezte a Lábjegyzetek Platónhoz című könyvsorozat első kötetét. Bár A bűn alcímű es rendezvény volt a konferenciasorozat harmadik állomása, az ott elhangzott előadások szövegeit a könyvsorozat Ennek megfelelően a konferenciasorozat ebben az évben megtartott 4. A kötet szerkesztése során eltértünk az előadások elhangzásának sorrendjé- től, s az előző kötetekben már megszokott tematikus és időrendi elrendezési módot eszközöltük.

A szövegek jegyzetanyagát egységesítve lábjegyzetként helyeztük el.

Az idegen szavakat és műcímeket kurziváltuk. A szövegekben vagy lábjegyzetekben szórványosan előforduló görög szavakat fonetikus átírás- ban hozzuk. Noha a barátság Platón egész életművében fel-felbukkan, egy korai dialógusa a Lüszisz pedig teljes egészében e fogalom megvitatását célozza meg, messze- menően fontosabb számára egy másik rokon fogalom, az erósz, olyannyira, hogy érett alkotói korszaka két centrális dialógusának, a Phaidrosznak és a Lakomának is a középpontjába állítja.

E kettejük közötti jellegzetes kontraszt okainak elemzése igen szép és nehéz feladat volna — ez utóbbi miatt itt erre nem is vállalkozom. Amit azonban e problematika tisztázása szempontjából talán a jelen keretek között is érdemes felvetni, az a következő: ha Platón számára az erósz fogalma messzemenően fontosabb, mélyebb és összetettebb mint a philiáé, s ha az erósz épp Platón filozófiáról alkotott felfogásában játszik kitüntetett szerepet — amint ez legnyilvánvalóbban a Lakomában megjelenik —, miért beszél Platón philo-szophiáról, miért nem alkotja meg ehelyett az ero-szophia kifejezést annak a tevékenységnek a jelölésére, melynek erőtlen utánzásával jelenleg magam is próbálkozom?

Plato and the Socratic Dialogue, De a tudatlanok hoi amatheisz sem vonzódnak a bölcsességhez philoszophuszins nem is kívánnak bölcsek lenni epithümuszin szophoi abbahagyta a pénisz felkeltését ; hiszen épp ez a legsúlyosabb tudatlanság amathiahogy valaki se nem szép, se nem okos, mégis azt hiszi, hogy mindez megvan benne a kellő mértékben.

Aki tehát nem sejti, hogy híjával van valaminek, az nem is vágyakozik arra, amiről nem sejti, hogy hiányzik neki. A bölcsesség ugyanis a legszebb dolgok közé tartozik, Erósz pedig a szépség szerelme erósz peri to kalontehát Erósz szükségképpen a bölcsesség barátja philoszophon einai is, s mint ilyen, középen van a bölcs szophu és a tudatlan amathusz között. Menj hát, és mondd meg Lüsziasznak, hogy mi ketten elsétálva a nimfák forrásához és a múzsa templo- mához hangokat hallottunk, amelyek azt üzenik Lüsziasznak és mindenkinek, aki csak beszédeket ír, továbbá Homérosznak és mindazoknak, akik csak költői műve- ket alkottak dalban vagy anélkül, végül Szolónnak és mindazoknak, akik politikai ügyekben írtak — törvények neve alatt — műveket: aki úgy alkot ilyen műveket, hogy tudja, miként áll az igazság, és támogatni is képes, amit erős merevedéssel, azáltal, hogy számot tud adni róla, s beszédben maga képes megmutatni, hogy az írás szegényes dolog az eleven szóhoz képest, az ilyen embert nem az írás valamely műfajának neve alapján kell elnevezni, hanem arról, amire voltaképpen komolyan törekedett.

SZILÁGYI VILMOS: SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA

Phaidrosz: Milyen elnevezéssel illetnéd hát? Platón persze közismerten nem kényes a terminológiai konzisztenciára vagy pontosságra, s az sem kizárható, hogy egyszerűen a nyelvi konzervati- vizmus határozza meg választását — ha igaz, hogy Püthagorasz használta először a philoszophia és philoszophosz kifejezéseket.

Platón mindazonáltal mégiscsak a philoszophia kifejezést preferálja, és úgy vélem érdemes elgon- dolkodni rajta, miért.

Nem lehetséges, hogy Platónnak voltak bizonyos meggondolásai arra vonatkozóan, hogy megtartsa a philia főnevet a nagy karriert befutott philoszophia szóösszetétel egyik tagjaként? Ha másként nem jelölöm, a görög szövegeket saját fordításomban közlöm M. A lakoma d, ahol Szókratész ezt látszólag visszavonja — a passzus azonban ironikus. Diogenész Laertiosz I. Közös bennük, hogy mindkettő valamiféle vágyakozást vagy abbahagyta a pénisz felkeltését jelöl. A másik fontos különbség, hogy míg az erósz lehet egyfelől nem egyenrangúak közötti, másrészt pedig egyoldalú vonzalom, addig a philia általában egyenrangú felek közötti, másrészt pedig kölcsönös vonzalom.

Amint Charles Kahn felhívja rá a figyelmet, az erósz által konnotált aszimmetria, illetve a philia által implikált szimmetria a ma- gyarázata, hogy Platón az emberi psziché és a Jó illetve a Szép ideája közötti vágy-kapcsolatot az erósz fogalmával jellemzi, minthogy a kölcsönösség képzete erre a viszonyra teljességgel inadekvát volna.

Miért fél a legtöbb férfi attól, hogy megérintsen egy lányt?

A kérdés megválaszolásához egy olyan dialógust javasolnék kiindulópon- tul, amelyikben ugyan egyáltalán nem játszik szerepet a szoros értelemben vett filozófiai erósz, bőven előfordul azonban egyfelől a philia, másfelől cent- rális téma a filozófia, mégpedig egy olyan helyzetben, ahol a filozófia helye- sebben a szophia iránti vágy egyáltalán nem a diszkusszió tárgya, hanem voltaképpen e vágy felkeltése a célja.

Kalliklész, Nietzsche Übermenschének halha- tatlan modellje az anti-filozófus modellje is lehetne. Gorgiasz abbahagyta a pénisz felkeltését, ea, d és Állam d. Induljunk ki a következő kérdésből: mennyiben tekinthető Kalliklész anti- filozófusnak?

Milyen fenntartásai vannak Kallik- lésznek mégiscsak a filozófiával szemben? Hadd idézzem itt hosszabban az ide vonatkozó beszédet, mely egyike azon szövegeknek, ahol Platón művészi ábrázoló-készsége és jellemérzékenysége feledhetetlen magasságokba szökik: Mert mulattató a filozófia, kedves Szókratész, fiatal korunkban, mértékkel űzve; de kész veszedelem, ha a kelleténél többet bíbelődünk vele.